Címertörténet
A pajzs alakú címer alsó zöld mezejében a három domb a község domborzati adottságait jeleníti meg. A mező közepén lévő ezüstszínű ekevas egyrészt a településre jellemző mezőgazdasági kultúrára, másrészt a legrégibb, ismert községi címerre utal. A középső kék mezőben a barna színű szarvas a falura jellemző vadállományt szimbolizál ja. A felső mező baloldali ezüst mezejében a szőlőfürt jelképe annak, hogy Mucsiban virágzott a borkultúra. A felső mező jobb oldali vörös mezőjében a félhold az éltető erőt mutatja.
Mucsi története
Mucsi község neve a hagyomány szerint személyi eredetű, a múlt századig Mutsi írásmóddal szerepel több helyen.
Mucsi Tolna-megye déli részén, egy dombokkal körülölelt völgyben fekszik. Két út vezet a faluba, az egyik Hőgyész-Dúzs között indul, a másik Závod-Tevel között.
A községhez tartozó terület már az őskorban is lakott volt, a „lengyeli kultúra” egyik központja volt. Az első írásos megjelenése csak 1403-ból származik, Mulsche alakban.
Az 1720-as összeírás már három német nevet említ a magyar és szláv nevek mellett. Bizonyosan ebben az időszakban kezdődött el Hessen tartományból, Fulda környékéről a német ajkú családok betelepülése. 1745- ben már 125 házaspár élt Mucsiban, 717 lélekkel. Ezek közül 217 volt a kiskorú gyermek.
A Mucsiba települt német ajkú családok elsősorban földművelésből éltek, híresek voltak a falu környéki szőlőültetvények, a zamatos borok.
A XX. Század történelmi viharai, háborúi Mucsit is érzékenyen érintették. A családok többsége elszegényedett, a 20-as, 30-as években sokan választották a kivándorlást a jobb megélhetés reményében. A korábban szinte színtiszta német községből az 1946-os kitelepítés miatt a lakosság 9595-űt Németországba száműzték, helyükre az ország minden részéről érkeztek telepesek. A német nyelv helyét a magyar vette át. Egy dokumentum szerint a kitelepítést követő néhány évben a hajdani 2:300 lakosú községben 42.000 ember fordult meg az üresen maradt sváb házakban.
Jellemző volt a szűk, hosszú udvar, s a ház mögötti gyümölcsöskert, amelyben főleg szilvafákat ültettek. A lakóházhoz istálló, ól, pajta, a módosabbaknál présház is tartozott.
Római katolikus (Szent István) templom
A település feletti dombon, a belterület nyugati részén található a szabadon álló, hosszú lépcsősoron át megközelíthető, egyhajós templom, melyet Gróf Apponyi György, s fia, szót Apponyi Antal építtetett 1783-ban. A templom észak-keleti homlokzati toronnyal a hajónál keskenyebb, íves záródású szentéllyel, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel épült. A szentély északi oldalához kétszintes sekrestye, déli oldalán kétszintes oratórium kapcsolódik.
Észak-keleti, timpanonos főhomlokzatának középtengelyében kereteit kapu, felette erőteljes szemöldökpárkány és latin nyelvű, feliratos tábla található. A karzatablak két oldalán egy-egy fülkében szentek szobrai állnak. A templom homlokzati fülkéjében található Szűz Mária és Szent István király szobra.
A templom külső falán, a bejárat mellett elhelyezett két márványtábla az I. világháborúban elesett hősök emlékét őrzi. Ezek 1924-ben készültek, a község közönségének adományából”, rajtuk 44 név olvasható, aranyozott betűkkel. A vöröses márványtáblákat kiemelten helyezték a falazatba, felül mintegy párkányként a turulmadár kiterjesztett szárnyakkal és szablyával karmai között látható, illetve rohamsisakok, s felül a Szent Korona zár ja. Alul babérágakat és imádkozó kezeket láthatunk.
A hajót csehsüveg-, a szentélyt csehsüveg boltozat és fél kupola fedi, a sekrestye és az oratórium fölött fiókos dongaboltozat látható. A torony alatt a hajóba benyúló orgonakarzat kapott helyet. Berendezése jellemzően XVIII. század végi. Főoltárképét 1899-ben 6raits Endre készítette.
A főoltár alatti üvegfülkében egy világszerte egyedülálló ereklye látható napjainkban is. A Valerius Felicianus keresztény vértanú ereklyéit Apponyi (II.) Antal (1782-1852) kapta XII. Leó pápától. Az ereklye 1833-ban került mai őrzési helyére, a mucsi templomba Apponyi (II.) Antal, aki diplomácia pályára került, 1820-26 közt Vatikánban volt követ. Ekkor kaphatta ezt a szokatlan ajándékot, amit tolnai birtokának e templomában helyezett el. Ez különösen akkor figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a család ősi fészke, a Nyitra melletti Appony is az ő birtokában volt. Annak ellenére, hogy a megye legjelentősebb ereklyéje, nem alakult ki számottevő kultusz körülötte. A csontvázat viasszal vonták be, ez adja szoborszerű kinézetét.
A nagy harangot Mucsi hívei öntették 1921-ben, Szent István király tiszteletére. A kis harangot Szent Valerius Felicianus után nevezték el.
II. világháború áldozatainak állított emlékmű
A római katolikus templom telkén áll a II. világháború áldozatainak állított emlékmű. A téglával burkolt, műkő építmény felső éle, középrésze felé lépcsőzetesen emelkedik. A középrész kilép a falsíkból, felette műkő lapra helyezett, öntöttvasból készült magyar címer látható. Az építményen kétoldalt fekete márványtáblába vésve a háborúban elhunytak nevei olvashatóak.
A középső tábla felső részén kereszt látható, az alatta olvasható felirat:
„II. világháború /1939-45/ Halottaink /1942-1949/ a harctéren /elestek/ a fogságban és /az elhurcoltak/ táborában /meghaltak/. NYUGODJANAK BÉKÉBEN.” Az emlékmű lépcsős műkő talapzaton áll, barnára festett, lécrácsos kerítéssel van körbekerítve.
Plébánia
A Jókai utcában, saroktelken áll ez a nagy méretű, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel fedett épület, mely a rajta elhelyezett márványtábla tanúság szerint 1745-ben épült. Déli oromzatán ovális padlásszellőző látható, a födém vonalában cseréppel fedett osztópárkány húzódik. Ablak és ajtónyílásai egyenes záródásúak, hagyományos fa szerkezetűek, barnára festettek. Az épület vakolt, a fal fehér, a lábazat szürke színre festett.
Kopjafa
Az Alkotmány és a Dózsa György utca közötti zöld területen áll ez a millennium emlékére állított kopjafa. A kopjafa hátterét oszlopos növekedésű örökzöld cserjék adják
Szent Flórián-szobor
A Dózsa György u. 69. szám előtt álló, 1795-ből származó, homokkőből készült barokk szobor Szent-Flóriánt ábrázolja. A volutás, párkánnyal lezárt négyzetes talapzaton az 1795-ös évszám olvasható, rajta a szent szokásos attribútumaival ábrázolt: jobbjában zászlót tart, baljából égő házra dézsából vizet önt. A szobor álló alakja dús redőzetű ruhába burkolt.
Dózsa György utca déli szakaszán álló kereszt
A Dózsa György utca déli szakaszán áll ez a három részre tagolódó műkő kereszt. Felső része maga a kereszt, rajta a megfeszített Krisztus szobra, felette az I.N.R.I felirat olvasható. A kereszt tövében imádkozó Mária szobor látható. A kereszt négyzetes talapzaton áll. A talapzaton fogsoros vakolatdísz látható. A talapzat faltükrében látható felirat az állítókra és az állítás idejére vonatkozik, ám kevéssé olvasható. A keresztet galvanizált kovácsoltvas kerítés veszi körül.
Bleser Kornél emeltette szobor
A Dózsa György utca déli szakaszán, zöldterületen áll ez a kőből készült szobor. A vállán tarisznyát viselő, távolba tekintő kisfiú szobrát Bleser Kornél, Amerikába települt mucsi lakos emlékére állították 2007-ben. A szobor négyzetes vörös márvány talapzaton áll, melyen a következő felirat olvasható: „Otthonomból elűzetve kerültem én idegenbe de a honvágy hazahozott most már itthon nyugodhatok.” Alatta ugyanezen felirat németül is olvasható.
Nepomuki Szent János szobor
A Dózsa György utca déli szakaszán, a Mucsi – Hidas-patak partján áll ez a kőből készült Nepomuki Szent János szobor. A szent a hidak, folyók, hajósok védőszentje, a gyónási titok mártírja. Szokásos attribútumával, kereszttel a kezében ábrázolt, papi ruhája dúsan redőzött. A szobor négyzetes talapzaton áll. A talapzaton egykor kőtáblát helyeztek el, melyen az állításra vonatkozó-információk voltak olvashatóak. A tábla ma már nem látható. A szobrot kovácsoltvas kerítés veszi körül.
Favázas szerkezetű, vályogtéglával falazott épület
Az Alkotmány utcában, fésűs beépítésben álló lakóépület gazdasági épülete nyeregtetővel fedett. A tetőcseréppel fedett, gerince az utcára merőleges. Az épület északi része téglából épült, déli része favázas szerkezetű, vályogtéglával falazott. Az északi és déli szakaszt egy, az épület teljes magasságát átfogó, nagy méretű, kétszárnyú fa kapu választja el. A déli homlokzaton egy kisebb, egyenes záródású, kétszárnyú fakapu látható. Az északi traktus vakolt, fehérre festett.
Alkotmány utcai falfülke – Jézus szobor
Az Alkotmány utca egyik előkertjében, utcavonalon áll ez a téglából falazott kőkép. A négyzetes tömbbe félkörös záródású, mély falfülke van, melyben térdeplő Jézus szobor látható. Az építményt egy középső helyzetű, nagyobb méretű, s két szélső helyzetű, kisebb, vakolt nyeregtető zárja, melyek gerincvonala az utcára merőleges. Az építmény tetején fém kereszt látható. A falfülkét zöldre festett, lécrácsos kapu zárja. Az építmény vakolt, a falmezők fehérre, a lábazat szürkére festett.
Dózsa György utca falfülke – Szűz Mária szobor
A Dózsa György és a Rákóczi utcák kereszteződésénél, a Dózsa György utca egyik előkertjében, utcavonalon áll ez a téglából falazott kőkép. A négyzetes tömbbe félkörös záródású, mély falfülke van, melyben Szűz Mária szobor, s egy szentkép látható. Az építményt egy középső helyzetű, nagyobb méretű nyeregtető zárja. Mellette egy-egy kisebb, vakolt sátortető látható, melyek pillérszerű felfalazást fednek. A tetőidomok bádoglemezzel fedettek. Az építmény tetején fém kereszt látható. A falfülkét fehérre festett, kovácsoltvas kapu zárja. Az építmény vakolt, fehérre festett.
Alkotmány utca déli szakaszán álló falfülke –
Szűz Mária szoborkezében a gyermek Jézussal
Az Alkotmány utca déli szakaszán áll ez a téglából falazott, zömök kőkép. A négyzetes tömbbe félkörös záródású falfülke mélyed, melyben Szűz Mária szobor látható, kezében a gyermek Jézussal. A fülkében helyet kap egy a Szent Családot ábrázoló szentkép, s két kisebb Mária- szobor is. Az építményt egy középső helyzetű, nagyobb méretű, vakolt nyeregtető zárja. Mellette egy-egy kisebb, szintén vakolt nyeregtető látható, melyek pillérszerű felfalazást fednek. A falfülkét fehérre festett, rácsos fém kapu zárja. Az építmény vakolt, fehérre festett.
Papd
A Tolnai-hegyhát egy kis rejtett zugába a hajdan volt Papd helyére invitállak benneteket. Ma már csak egy kápolna jelzi, hogy-itt valaha egy virágzó kis falu állt. Papd régi magyar település volt. Két részből állt, Alsópapd és Felsőpapd. Alsópapdon jobb-feltételeket találtak az emberek a megélhetéshez, ezért az népesebb falu volt. Ez kitűnik az adó összeírásokból. Az 1552-es defter szerint a törökök 41 adózót írtak össze, míg Felsőpapdon csak hetet. A török hódoltság végére mindkét falu elnéptelenedik. Az 1720-as évektől a környező falvakba (Mucsi, Závod, Lengyel) betelepült németek gyakran keresték fel Alsópapd romos templomát imádkozni. Ekkortól alakul ki a németség körében a hely tisztelete.
Mária kápolnája
A település dél-nyugati határában áll a papdi kápolna, melyet ma látható formájában 1930-ban emeltek. A kápolna a török időkben elpusztult. Alsó-Papd falu kis temploma volt. Ezt az 1720 körül itt megtelepedő mucsiak és a lengyeli németek többször felújították, Mária- kegyhelyként tisztelték. A jelenlegi templom elődje 1882-ben épült. Az egyhajós, elő tornyos templom tornya sátortetővel, hajója nyeregtetővel fedett, mely a szentélyzáródás felett lekontyolt. A tetőidomokat bitumenes zsindely fedi. A torony egyszerű vakolatsávokkal osztott, hosszanti fémspalettás nyílások rejtik a harangot. Az épület nyomott szegmentíves bejárata a toronyaljból nyílik, a nyílás feletti félkörös vakolatdíszben az építés évszáma olvasható. Az épület vakolt, a falmezők fehérre, a lábazat szürkére festett. A 14 segítő szent tiszteletére felszentelt kápolna.
Jó pásztor szobor
A település belterületétől dél-nyugatra, a papdi kápolnával szemben áll ez a Jézust ábrázoló műkő szobor. Jézus a jó pásztorként, lábánál-két báránnyal ábrázolt. A szoborcsoport négyzetes talapzaton áll, melyen egykor szintén négyzetes táblát helyeztek el. A tábla ma már nem látható. Az emléket alacsony, lécrácsos kerítés veszi körbe. A szobrot – a rajta lévő tábla szerint- Dr. Weigand Sándorné szül. Wilhelm Teréz (Csibrák – Vindipuszta) ajándékozta 1919. január 7-én.
Papdi Kápolna-forrás
Leghíresebb forrás a papdi Kápolna-forrás, melyhez helyi mondák fűződnek. Egyik szerint a török elől menekülő lakosság, hogy a harangot megmentse, a forrásba süllyesztette, amely azóta meséli-bongja az elődök szenvedéseit. A forrás vizének rituális gyógyerőt is tulajdonítottak.
Mucsiban született jeles személyek
Mucsiban született két, a háború utáni magyarországi németség számára jelentős személy, Hambuch Géza és Hambuch Vendel. A 2014-ben elhunyt Hambuch Géza (1931-2014) évtizedekig volt főtitkára a Magyarországi Németek Szövetségének, a Neue Zeitung volt főszerkesztője, 2010-iga Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának tagja. A mucsi temetőben helyezték örök nyugalomba. Dr. Hambuch Vendel (1940-2012) magyarországi sváb újságíró, történész, nyelvész, kisebbségkutató, számos magyarországi német nemzetiséggel foglalkozó könyv és monográfia szerzője volt. Szakterülete a fuldai nyelvjárás, és a fuldai apátság (Stift Fulda) területéről betelepített németség történetének és ennek a nyelvjárásnak (stifoller) a kutatása volt, mivel szülőfaluja, Mucsi is ebbe a nyelvjárásba tartozik. 13 megjelent könyve is ezt a témát járja körül. Életrajzírói megemlítik, hogy a kitelepítés elől kisgyerekként elbujdosott, s az események normalizálódása után szülőfalujában folytatta az általános iskolai tanulmányait. 2012-ben hunyt el.
